Élelmiszer-vállalkozás bejelentése

Mit kell tudni a működés megkezdése előtt?

Élelmiszer-vállalkozás bejelentése Élelmiszer-vállalkozás bejelentése

Egy étterem, pékség, cukrászat, élelmiszerüzlet vagy akár egy kisebb élelmiszer-előállító vállalkozás elindítása rengeteg előkészületet igényel. Ki kell alakítani a megfelelő helyiségeket, be kell szerezni a szükséges eszközöket, meg kell tervezni a munkafolyamatokat, és természetesen az élelmiszerbiztonsági követelményeknek is meg kell felelni. Sokan azonban csak a nyitás előtti utolsó pillanatban szembesülnek azzal, hogy az élelmiszerrel kapcsolatos tevékenység hatósági bejelentéshez vagy bizonyos esetekben engedélyhez, valamint FELIR azonosítóhoz is kötött.

Ezért már a vállalkozás elindítása előtt érdemes tisztázni, hogy pontosan milyen tevékenységet szeretnénk végezni, milyen létesítményben, milyen termékekkel és milyen formában. Nem ugyanazok a szabályok vonatkoznak például egy vendéglátóhelyre, egy növényi eredetű élelmiszereket előállító üzemre vagy egy állati eredetű élelmiszereket előállító létesítményre.

Mi számít élelmiszer-vállalkozásnak?

Élelmiszer-vállalkozásnak nem kizárólag egy nagy élelmiszergyár vagy egy országos üzletlánc számít. A fogalom ennél jóval szélesebb. Ide tartozhat minden olyan nyereségérdekelt vagy nonprofit, köz- vagy magánvállalkozás, amely az élelmiszerek termelésének, feldolgozásának vagy forgalmazásának valamely szakaszához kapcsolódó tevékenységet végez.

Ez a gyakorlatban többek között jelentheti:

  • éttermek és vendéglátóhelyek működtetését,
  • közétkeztetést,
  • pékségek és cukrászatok működését,
  • élelmiszer-előállítást,
  • élelmiszer-kereskedelmet,
  • bizonyos élelmiszerek csomagolását vagy tárolását,
  • valamint egyes speciális, élelmiszerlánchoz kapcsolódó tevékenységeket.

A pontos kötelezettségeket mindig az adott tevékenység és a működés körülményei határozzák meg.

Az első kérdés: bejelentés vagy engedély?

Talán ez az egyik legfontosabb különbség, amit egy induló élelmiszer-vállalkozásnak ismernie kell. Nem minden élelmiszer-vállalkozás esetében elegendő ugyanaz a bejelentés. A nem engedélyköteles tevékenységek esetében a vállalkozásnak a tevékenység folytatására irányuló szándékát be kell jelentenie az illetékes élelmiszerlánc-felügyeleti szervnek, amely a vállalkozást, illetve a létesítményt nyilvántartásba veszi. A NÉBIH tájékoztatása szerint a nem engedélyköteles élelmiszer-előállító tevékenység bejelentését a telephely szerint illetékes járási hivatalnál lehet megtenni.

Más tevékenységeknél azonban már engedélyezési eljárásra lehet szükség. Különösen fontos ez bizonyos állati eredetű élelmiszereket előállító létesítményeknél. Ide tartozhatnak például a vágóhidak, daraboló üzemek, húskészítmény-előállítók, tejüzemek, tojáscsomagolók, halászati termékeket előállító üzemek és egyes hűtőházak.

Éppen ezért nem érdemes abból kiindulni, hogy „ha van FELIR számom, akkor már mindent intéztem”.

Mi az a FELIR azonosító?

A FELIR az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszerhez kapcsolódó azonosító. Az élelmiszerláncban működő, nyilvántartásba vételhez kötött szereplőknek FELIR azonosítóval kell rendelkezniük. A NÉBIH FELIR keresője segítségével az is ellenőrizhető, hogy egy adott vállalkozás szerepel-e a nyilvántartásban, és milyen tevékenységet végez.

Fontos azonban egy gyakori félreértés:

a FELIR azonosító önmagában nem jelenti azt, hogy a vállalkozás minden szükséges engedéllyel vagy nyilvántartásba vétellel rendelkezik.

A NÉBIH külön is kiemeli, hogy a FELIR azonosító megléte önmagában nem jogosít a tevékenység végzésére. A konkrét tevékenységet is megfelelően be kell jelenteni, illetve ahol szükséges, az előírt engedélyt is meg kell szerezni. Ezért érdemes a FELIR számra nem „engedélyként”, hanem a nyilvántartási rendszer egyik fontos azonosítójaként tekinteni.

Hogyan történik a bejelentés?

A folyamat első lépése annak meghatározása, hogy pontosan milyen élelmiszerláncba tartozó tevékenységet szeretne végezni a vállalkozás. Ez azért fontos, mert a tevékenység jellege alapján dőlhet el többek között az is, hogy:

  • bejelentésre van-e szükség,
  • engedélyköteles-e a tevékenység,
  • melyik hatóság jár el,
  • milyen adatokat kell megadni,
  • milyen létesítményi feltételeket kell biztosítani,
  • és milyen további élelmiszerbiztonsági dokumentáció szükséges.

Nem engedélyköteles élelmiszer-előállító tevékenység esetén a bejelentést a telephely szerint illetékes járási hivatalnál lehet megtenni. A NÉBIH tájékoztatása szerint az ilyen bejelentési eljárás díj- és illetékmentes. Bizonyos ügyek elektronikus ügyintézéssel is intézhetők a NÉBIH Ügyfélprofil Rendszerén keresztül.

Hol jön képbe a HACCP?

Az élelmiszer-vállalkozás elindítása és a HACCP-rendszer kialakítása szorosan kapcsolódik egymáshoz, de nem ugyanazt jelenti. A hatósági bejelentés vagy engedélyezés azt rendezi, hogy a vállalkozás jogszerűen megkezdhesse és végezhesse az adott tevékenységet. A HACCP-rendszer pedig az élelmiszerbiztonsági veszélyek megelőzésére és kezelésére szolgáló rendszer része.

Egy jól kialakított élelmiszerbiztonsági rendszerben többek között olyan területeket kell átgondolni, mint:

  • az alapanyagok átvétele,
  • a tárolás,
  • a hűtési és fagyasztási folyamatok,
  • az előkészítés,
  • a hőkezelés,
  • a keresztszennyeződés megelőzése,
  • a személyi higiénia,
  • a takarítás és fertőtlenítés,
  • a kártevők elleni védekezés,
  • a hulladékkezelés,
  • valamint az egyes ellenőrzési folyamatok dokumentálása.

Vagyis egy új vállalkozás indításakor nem érdemes úgy gondolkodni, hogy először „elintézzük a papírokat”, a HACCP pedig majd később következik. A biztonságos működéshez a két területet már a tervezési szakaszban célszerű összehangolni.

Mi történik, ha változik a vállalkozás?

A bejelentés nem feltétlenül egyszeri, „kipipálható” feladat.

Egy vállalkozás működése során változhat például:

  • a telephely,
  • a végzett tevékenység,
  • az előállított vagy forgalmazott termékek köre,
  • a vállalkozás adatai,
  • vagy a működés egyéb, nyilvántartásban szereplő adata.

A NÉBIH tájékoztatása szerint a FELIR azonosítóval rendelkező ügyfélnek az adataiban bekövetkező változásokat is be kell jelentenie; a vendéglátással kapcsolatos tájékoztató 15 napos határidőt említ az ilyen változások bejelentésére. Ezért a vállalkozás működése során is érdemes időnként ellenőrizni, hogy a hatósági nyilvántartásokban szereplő adatok megfelelnek-e a tényleges működésnek.

Mely részein és mivel segítheti a folyamatot az EasyHaccp, az online HACCP rendszer?

A cégünk által forgalmazott EasyHaccp rendszer 

  • Kiváló ár/érték arányú hőmérséklet szenzorokkal
  • A legfejlettebb (webes alapú) címkenyomtatási és riasztási funkciókkal
  • Határidő, lejárati idő és egyéb monitoring rendszerekkel 
rendelkezik, melyet most Te is integrálhatsz a saját élelmiszeriparhoz kötődő vállalkozásába! Mérd és naplózd automatizáltan a hűtőket, 100%-ban eleget téve ezzel a jogszabályi kötelezettségeknek. A folytatáshoz kérj ingyenes bemutatót kollégáinktól vagy vedd fel a kapcsolatot a lenti űrlapon keresztül.

Cégünk a tanúsítvány vagy igazolás megszerzésének és megújításának/frissítésének minden lépését is támogatja vendéglátóhelyek, büfék, éttermek, közintézményi étkeztetésben résztvevő szervezetek részére. 

Vedd fel munkatársunkkal a kapcsolatot, igényelj egyedi árajánlatot és szerezd meg az engedélyt akár 24 órán belül!

 

Pintér-Csuti Éva és Pintér Zoltán

A TopHACCP vezetői

Árajánlatkérés, kapcsolatfelvétel